Bevallom kicsit elsodortak a mindennapok eseményei. A 2020-as év úgy érzem egyszercsak elreppent. És mennyi minden történt.

Kezdődött az év eleji munkahely váltással, majd lezárásokkal, nyári programokkal, várakozással a babaprojektet illetően, céges költözés, depresszió, majd egy év végi meglepetéssel. Sűrű egy év volt, nem is értem, hogy fért bele ennyi minden.

A munkahely -váltás teljes mértékben megérte, beletanultam és mindennap úgy éreztem megint van, mit tanulnom. Fantasztikus érzés olyan helyre bemenni, ahol nem a monoton munka vár - bár vannak ilyen részei - mégis új és új kihívások fogadnak. Vissza nem mennék tanítani az tuti. De most egy ideig szüntetet tartok, kíváncsi leszek hogyan fogom bírni.

A tavalyi évi teljes lezárást követően a nyár igazi felpezsdülés volt, minden hétvégén volt program. Teljes mértékben kihasználtunk minden percet. Augusztus második hetéig be voltunk táblázva, majd ott lemondtunk egy programot, amit először nagyon szomorúan fogadtunk, de aztán örültönk, hogy egy héttel hamarabb jött el a semmittevős hétvégék ideje. 

A nyár elejétől kivizsgálásokra jártunk, hogy meg tudjuk miért nem jön össze nekünk a baba. A férjem vizsgálatai elhúzódtak, addig meg nekem sem csináltak olyat, ami feleslegesnek mondható. Minden vizsgálata után várakoztunk 2-3 hónapokat, hogy lássuk hatnak-e a vitaminok, kezelések. Majd szeptemberben eléggé aggasztó híreket kaptunk, hogy nem megfelelőek az eredmények, újabb 3 hónap várakozás. Ez teljesen a padlóra küldött, már szóba került az örökbefogadás, spermabank, ha nem jön össze. Sokat beszélgettünk mi lenne ha... Ez a várakozás az őszi időjárás hangulatával depresszióba is húzott, én pszichológushoz kezdtem járni, főleg az anyámmal való problémáim miatt, amire a babaprojekt miatti frusztráció is hatással volt.

A novemberben már a teljesen elegem van státuszban voltam. A munkahelyen épp költözés előtt állt a cég, közben ezerrel voltak feladatok. Diétát javasoltak, hát ha ez rásegít arra, hogy hamarabb teherbe essek. Ezt nagyon nehezen viseltem, próbáltam tartani, de néha a hátam közepére sem kívántam. November végi céges búcsúbulival hetek, hónapok stresszét engedtem ki, mert már jó ideje a korlátozások nem tették lehetővé ezt. 

És itt kezdődött decemberben minden. A férjem épp a visszarendelt vizsgálatra ment, ami szeptemberben nem éppen a jó eredményeket sugallta. Még gondolkozott azon is, hogy januárra kitolja, hisz az új gyógyszert csak nemrég szedte, de addigra felőrölt a várakozás, nem érdekelt. Kértem, hogy menjen el és maximum még januárban is elmegy. Így is lett. A vizsgálat másnapján furcsa gondolat keringett bennem. Már egy ideje fájt a hasam, de úgy gondoltam csak csúszik a menstruációm és biztos annak az előjele. Persze novemberben annyira kivoltam, hogy el is felejtettem felírni az utolsó menstruációmat, így most a naptári matekra se számíthattam. Nincs itthon terhességi tesztünk, nehogy az is frusztráljon minket. Így aznap felvetettem, hogy vegyünk egyet. Ő elmegy leviszi a kutyát, én addig megjárom a gyógyszertárat és együtt megcsináljuk. Nem fűztünk hozzá sok reményt, mert a legutóbbi tesztnél, amin lepisiltem, meg is jött. 2 teszt vásárlása olcsóbb volt, gondoltam elrakom a másikat későbbre. Nem bírtam megvárni, míg hazaér a férjem. Így megcsináltam egyet. Vártam, majd elfogadtam, hogy ez negatív...mire kiértem a wc-ből és letettem a pultra, hirtelen fura dolgot láttam. Többször is megnéztem és egyértelműen erős csíkok jelentek meg. Kétszer olvastam el a használati utasítást megint és nem hittem a szememnek. Elkezdtek folyni a könnyeim, hogy ez biztos nem igaz, rosszul látom. Írtam a férjemnek siessen haza, hogy együtt csinálhassuk meg a tesztet, mert kezdtem megőrülni - úgy éreztem. Hazaért és ő is próbálta értelmezni a tesztet, meg az utasításokat. Most örültem a második tesztnek, meg is csináltuk. Az is pozitív. Ez még nem volt elég nekünk, elszaladtunk a gyógyszertárba még egyért. (vagyis kettőért) Megcsináltunk még egyet, majd reggel is. Mind erős pozitív volt. Így gyorsan kértem is időpontot a dokihoz, aki megerősített minket a terhességben.

Így pontosan 6 terhességi tesztem van annak bizonyítékául, hogy épp közel 1 hét és megszületik a kisbabánk. Már alig várjuk, hogy az új életünk elkezdődjön, immár hármasban. (Pontosabban ötösben akét kis szőrgombóccal együtt)