Az a fránya pénz. Mostanában kicsit úgy érezzük, hogy elszaladt velünk a ló. Vagyis nem vagyok biztos benne, hogy ez a legjobb megfogalmazása ennek az ügynek. Folyton azt érezzük alig van pénzünk, folyton spórolni kell és ez néha nehezünkre esik. Vagyis nem a spórolás, hanem inkább ez az érzés. Mert közben látjuk a szupermarketekben a sok vásárló embert, a tévéből is ez folyik, minden ismerőstől azt hallod "uhh ezt vettem", "nézd, ez most olcsó!"....és még sorolhatnám. És hogy ne fogalmazódna meg az emberben az, hogy én is szeretném azt, meg ezt is. Persze sokszor belegondolva, vagyis inkább utólag belátva, lehet nem is kellett volna.

Itt egy szituáció:

Múltkor elmentünk a Lidl-be és már a kasszánál álltam és megkívántam a vaníliás karikát, de nemcsak akkor már egy hete azt ettem volna. És most a férjem is helyeselte a döntést. Csak napok elteltével tudatosult bennem a dolog, hogy még mindig ott van a szekrényben és hozzám sem nyúltam. 

Most ez pont az ételes szituáció volt, de bármilyen másik tárgy esetén ugyanez előfordulhat és csak halmozzuk, halmozzuk a dolgokat. Mondanom sem kell, nálunk a panelban jócskán vigyázni kell, hogy azért egészségesen gyűjtögessünk és bizonyos időközönként szelektáljunk. 

Pedig zseniális milyen csokiöntőformát vettem a neten és tök jó áron!!!! Milyen boldog voltam és milyen büszkén dédelgettem az álmot, hogy milyen szipi szupi dolgokat dogok belőle csinálni.

ÉS képzeljétek el:

Ott áll a szekrénybe és hozzá sem nyúltam!

Gondolom nem lepődtetek meg. 

Szóval ez a felesleges vásárlás. Ti, hogy vagytok vele? Meg tudjátok állni a vásárlást? Ha igen, mi a trükkötök, engem is érdekel!