Lustálkodás a kánikulában

Nem tudom ti, hogy bírjátok a meleget, de én egyenesen szenvedek. Inkább elindulok a nagy melegben mászkálni, biciklizni, mert ha itthon maradok az csak még rosszabb. Itt a Duna, le kéne menni megmártózni, de ma ahhoz is alig volt erőm, hogy kiteregessek.

Most már fel lehetett húzni a redőnyt, így nem kell vámpírként tengetnem az órákat. Nem gondoltam volna, hogy ennyire fájni fog a hasam, ha már nem szedem a gyógyszert. És még a meleg sem segít. Így a reggeli óráktól inkább bekuckóztam a számítógéppel, fagyiztam, pihentem. Most már jobb, kezdődhet a nap. Így délután háromkor. 

Tegnap este szépen összeraktuk a szekrényünk utolsó darabját is. Még egy szerelő kéne, hogy a falhoz rögzítsünk két szekrényt, mert a macska kénye kedve szerint használja ugródeszkának, ami roppant mulatságos. Egy kedves barátunkat kértem meg, hogy jöjjön el egyik nap és segítsen nekünk ebben. Az évek során sok mindent - szerelőkészletet - felhalmoztunk, de az ütve-fúró, nem tartozik alapfelszereltségünk közé. Én nem is szívesen állnék neki, tuti elrontanánk valamit. Közben akadt két érdeklő is a szekrénysorunkra. Annak örülnék a legjobban, ha végre felszabadulna az a hely és rend lenne. Bár a szobában mondhatjuk, hogy van hely. Szép rendezett lett. Ennyi pakolóhellyel nem számoltunk. Félek, hogy fél év múlva már kevés lesz....na de inkább lekopogom.

Gyönyörű lett a mi kis birodalmunk. Büszke vagyok magunkra!

Élvezzétek a nyarat!
Nektek mi volt a legjobb élményetek ezen a nyáron?