Apám ügye odáig fajult, hogy én két nap betegállományba sodortam magam. A minősítésem óta egy perc pihenőm nem volt. Pedig minden vágyam volt egy könyv elolvasása egy húzós hónap után. Minden kollégám azt kérdezte tőlem, hogy akkor egy kő gördült le rólam. Csak sajnos ez az érzés nem következett be, mert amint vége lett, egy másik probléma súlya nehezedett rám és nénikémre. Mindkettőnket megviselt apám viselkedése, tettei. Hiába próbáltunk, akartunk segíteni. A végén édesanyámnak kellett beavatkoznia, aki vagy 10 éve elvált tőle, mégis nem bírta nézni, ahogy szépen lassan kiszipolyoz engem is. Elpazarolt ígéretek....

Korábban is köhögtem, de azt hittem az előző betegségem mellékhatása. Azonban tegnap tüdőből kezdtem, körülbelül percenként fulladoztam. Az allergiára fogtam, még egy orvosi kivizsgálást is kilátásba helyeztem. Azonban estére teljesen összedőlt a lelkem. A hurutos köhögéstől, a torok és fejfájásig minden előfordult. Féltem, hogy ismét mandulagyulladás közelében járok, de reggelre elmúlt. Az éjszaka borzalmai után jó volt egy kis felüdülés. A vőlegényem este próbált nyugtatni, annyira forgolódtam és nem voltam jól. Reggel hozott reggelit, teát, bevásárolt helyettem, ami nagyon jól esett. 

Reggel mindent lemondtam (sulit, korrepetálást). Majd édes álomba szenderülve aludtam vagy délig. Közben néha beszélgettünk a vőlegényemmel, amikre aztán ismét rákérdeztem. Ez mulattatta. A napközben izgultam nehogy kapjak egy telefonhívást apámtól. Amikor az orvosnál jártam, éreztem, hogy rezeg a telefonom. A gyomrom összeszorult, de aztán megnyugodott, amikor nem ő keresett. Szerencsére a nap folyamán már senki nem hívogatott. Remélem minden rendben lesz és lezárul ez az egész. 

Erősnek tartom magam, de úgy érzem ez túlnő rajtam. Félek, hogy beteg leszek, kikészülök, kimerülök. 

Ettől gyenge lennék?